Mi az igazi temperamentum?

 

A temperamentum

 
- Tudja, nagyon szeretem a barátnőmet, csak ne lenne, olyan temperamentumos teremtés.
- Kifejtené ezt bővebben?
- Olyan tűzről pattant, nagyon aktív, de egy pillanat alatt megváltozik a hangulata, a kedve. Sokszor nem tudom megérteni hogy, miért lesz hirtelen lehangolt.

Hányszor hallani ilyen jellegű megnyilvánulásokat.

- Mi a temperamentum?  Latin eredetű kifejezés (temperare = összekeverni, elegyíteni). Hippokratész különböztetett meg először személyiségtípusokat.  Jelentése vérmérséklet, természet, lelkület, elevenség, élénkség, kedv, jellem. Mondhatjuk egy személy viselkedése, reakcióképessége, létezésének módja. Meghatározza az alkalmazkodó képességünket a változásokhoz. A pszichológia is tanulmányozza az emberek viselkedésének és életmódjának a megértéséhez. Különböző típusokat állít fel, tesztekkel. Manapság sok állásinterjún bevetik ezeket a vizsgálódási módszereket, hogy valaki mennyire melankólikus, flegmatikus, kolerikus vagy szangvinikus. Negatív és pozitív tulajdonságokat társítanak ezekhez a típusokhoz, s csak úgy emlegetik őket, mint extrovertált vagy introvertált.  Személy szerint én ezt túlsarkítottnak vélem. Hogyan gondolják, hogy az egyik típusú embernek az a célja, hogy megváltoztassa a világot, míg a másiknak az, hogy megértse a világot?
  Mindannyiunknak a bennünk levő jóságot kell felfedeznünk, építenünk és nem másoktól elvárni a jóságot.
 
 - Milyen az ideális ember?   

Az ember jónak született, ez az élet, ez az eredeti jellemünk. Mindig jót kellene kívánnunk magunknak és másoknak, attól függetlenül, hogy milyen „temperamentumú” személy az illető.

 A jóság bennünk van, teremtő erő, önvédelem a gonoszsággal szemben.  A növények és az állatok is úgy reagálnak, amilyen energiával mi közelítünk feléjük.  Próbáld ki, legalább egy napra, hogy jósággal közelítesz meg mindent!

Ha a rosszra, rosszal válaszolunk, akkor elássuk magunkat. Mindenki önmagát fojtogatja, amikor a nagyságát építi kétkedve, uralkodva, másokat lealacsonyítva. Ezzel észrevétlenül növeli az elválasztottságát. Jóság nélkül az ember nem boldog, mert elesik a jókedvtől, a lelkesedéstől, az örömtől.
 
- Hogyan legyek jó?

Mosolyogj rá mindenkire!

A szív a jóságból él, az értelem a nagyságot akarja. Ezért foglalkozni kell a gondolatainkkal. Harcolunk az igazunkért, akkor is, ha más azt mondja, hagyd. Ezzel a saját jóságunkat romboljuk. A magunk természetét elfogadjuk a „szemetekkel” együtt, de a másik embert meg akarjuk változtatni? Csak önmagunkat tudjuk megváltoztatni a jóságunkkal és ezáltal hatunk a környezetünkre. A hozzáállásunkkal tudjuk megváltoztatni az életünket. Nem dolgoznunk kellene, hanem szolgálnunk, mert ezzel erőt gyűjtünk, és nem fáradunk el. A jóság önmagáért van, hiszen magad Isteniségéért, örömödért vagy jó.

Ha magunkért tesszük elvárások nélkül, akkor egészségesek maradunk. Minden jó vagy fájdalmas gondolatunk, érzésünk másodpercek alatt eljut a testünk összes sejtjéhez, építő vagy romboló hatásával. Ha elvárásokkal eltelve teszünk valakiért jót, azzal csak a nagyságunkat növeljük és csalódottak leszünk, hiszen ma kevés ember fogadja örömmel, hálával az érte tett jót.

Amikor a tanításokat megéljük, repdes a szívünk.

Mert meg lehet tanulni harmóniában boldogan élni függetlenül a külső környezetünktől.          

 „A nagyság a koporsónál lezárul.  A jóság az élet, visszatér, mert az a lélek.” Gunagriha

Szeretettel:

PamKrisz

 

 Fotó: 123RF Stock fotó