Energia felszabadítás

Energia felszabadítás

 

- Oh, most azt érzed nincs energiád és időd semmire?

- Igen.

 - Mi lenne, ha elkezdenél beszélgetni a belső gyermekeddel, hogy neki éppen mi a javaslata reggel ébredés után aznapra?

- Nem tudom jó ötlete-e. Nincs időm magamra és még beszélgessem is a tükörképemmel?

-  Kezdheted azzal az aprósággal, hogy megkérdezed a testedet, hogy ma mit szeretne enni reggelire, és milyen ruhához lenne kedve.

- Nem is tudom. Érdekesen hangzik. 

- Nem tudod, vagy valójában nem is akarod?

- Akarom, csak az időm kevés. Ott az új projekt, a három gyerek, a beteg szüleim. Soroljam még? 

- Van segítséged?

- Nem sok, egy barátnőm és az unokahúgom, ők szoktak segíteni a gyerekekkel kapcsolatban, amikor késő estig dolgozom.

- Tehát nem engedheted meg magadnak, hogy kidőlj.

- Nem, határozottan nem. Szóval ideje jobban feltöltődnöm, különben ki neveli fel a gyerekeket és mi lesz az idős szüleimmel.

- Félsz? Félsz attól, hogy nem lesz energiád törődni a családoddal?

- Nagyon félek, most jöttem rá, ezért nem lazítok. Viszont érzem, hogy ezzel az ellenkezőjére játszom, és szinte alig élek.

- Te határozod meg az időbeosztásodat és a forrásaidat, hiszen évek óta egyedül neveled a gyermekeidet és gondozod a szüleidet, mellette pedig fontos pozíciót töltesz be egy sikeres cégnél. Amikor megözvegyültél a fájdalmadból is erőt merítettél. Nagyon jól osztod be az idődet. Mikor ismerted el utoljára a nagyszerű képességeidet?

- Mostanában nem ismertem el magamat. Ha belegondolok, azt sem 'hallottam meg', hogy a múlthéten megjutalmaztak a munkahelyemen.

- Gratulálok a jutalomhoz. Mi lenne, ha elkezdenéd leírni ezeket a nagyszerű képességeidet, amelyekben jó vagy egy füzetbe, vagy naplóba? Mesélted korábban, hogy a családod nagyon büszke rád. 

- Köszönöm. Igen, most már tényleg összeírom az erősségeimet, ahogy javasoltad már többször is.

- Úgy érzed, elsiklott egy kicsit a figyelmed önmagad felett?

- Igen, valahogy így történt.

- Tudod, amikor félünk akkor, rengeteg energiát elveszítünk. Félni attól, hogy nem vagyunk elég jó anyák, elég jó munkaerők, elég jó gyerekek és felnőttek, erőt von el a teendőinktől. 

- Erre így nem is gondoltam. Félelem helyett szabadítsak fel némi energiát magamnak?

- Érdemes megvizsgálni, hogy mi mennyire fontos neked önmagadért, és azért milyen apró lépéseket tudsz megtenni. Például a következő találkozónkig, milyen feladatot tudsz vállalni önmagad fittségéért?

- Vállalom, hogy újra pilátesezem hetente kettő alkalommal otthon, munkába indulás előtt. Kis logisztikát igényel, de megéri. Előbb fogok felkelni húsz perccel reggelente, és a legnagyobb gyermekem fog azokon a napokon könnyű reggelit készíteni magának és a kisebbeknek, amíg én tornázom. Talán még én is kapok valami finomat.

- Nagyszerűen hangzik.

Fotó : Px

Szeretettel: PamKrisz coach

 

 

 

A ki nem mondott szavak

 

A ki nem mondott szavak

 

Pár hete olvastam egy bejegyzést a ki nem mondott szavakkal kapcsolatban. Mennyire igaz, hogy ha valami a szívünkből akar megszólalni, annak adjunk hangot időben. Mert lehet, hogy késő lesz, mire eljutunk odáig, hogy bátran megszólalnánk, akkor már nem biztos, hogy lesz rá lehetőségünk.

Mennyi élet alakulhatna szebben, ha az emberek a félelmeiket és a büszkeségüket leküzdve könnyebben, őszintébben kommunikálnának egymással? Hány szerelem teljesedhetne ki, ha te vagy a másik elmondaná, hogy mit is érez igazán, a sok kétértelmű célzás helyett? Megtapasztaltam. Mennyi gyermek válna egészséges felnőtté, ha megkapná a szeretetteljes dicsérő szavakat? Sok sikeres üzlet megköttetne, ha kellően kifejeznénk magunkat? Hány ember épülne fel a betegségéből gyorsabban, ha a szerettei és az ápolói másképpen beszélnének hozzá? Mennyi ember nem mondana fel a munkahelyén, ha a főnöke tudatná vele, hogy értékes munkaerőnek tartja? Hány házasság nem bomlana fel, ha az emberek mernének bocsánatot kérni? A felsorolás végtelen. Biztos neked is van jó pár megélt, vagy hallott, látott helyzeted.

A jó hír, hogy fejlődhetünk az önkifejezés területén is. Nem szükséges a rideg, érzelmek kimutatását mellőző családi modellt sem tovább örökítenünk.

Sokan azt gondolják, hallgatni arany, és jobb nem kimondani mindazt, ami bennük van. Nem szeretnének vitatkozni, kerülik a konfliktust és ebből adódóan, sajnos a másikat sem hallgatják meg. De ki állította egyáltalán, hogy egymás nézőpontjának a meghallgatása, már vita lenne?

Választhatunk. Megéljük a jelen pillanatokat szeretettel kedvesen beszélgetve, vagy spórolunk a szép szavakkal, a csodás érzelmekkel, és a teremtő tettekkel? Nem arról van szó, hogy romboló erőkkel ventiláljunk.

A kényszeres csend elválaszt önmagadtól és a világtól. Megbetegítő, hiszen kiragad az egységből.

Arról nem beszélve, hogy az elsődleges kommunikációnk az energia. Amilyen energiát sugárzunk mások felé szótlanul, olyan válaszreakciót fogunk vissza kapni.

Hallottad már, hogy tíz másodpercenként választhatunk mindent, gondolatot, érzelmet, lehetőséget?

Te mit választasz? Mire vagy éber?

Találj valakit, aki meghallgat!

 

Mert a kimondott szavak gyógyítanak.

Fotó: PX

Szeretettel: PamKrisz coach

én itt vagyok…