Hálók fogságában

Hálókkal és hálók nélkül

Akik ismernek, azok tudják mennyire szeretem a tengereket, az óceánokat, a folyókat, a tavakat és azok élőlényeit.

Ahogy nem tudok elmenni egy csodás partra vetett kagyló mellett, úgy a hullámok kimosta szemetek mellett sem. Ha tehetjük sétáljunk úgy a partokon, hogy összeszedjük a számunkra kedves köveket, kagylókat és másik zsákba a hulladékokat! Sokkal több a szemét a tengereken, mint gondoltuk.

A modern halászatban már régóta hódítanak a műanyag hálók, amelyek szinte láthatatlanok a tenger élőlényei számára, így borzalmas pusztítást végeznek "aktív" életük során, és mivel nem bomlanak le, leszakadva is ugyanígy gyilkolnak még évtizedeken át. A leszakadt hálók megtalálása és eltávolítása költséges, az új háló azonban olcsó, ezért a halászok inkább veszni hagyják, ha leszakad egy zátonyon, roncson. Ezeket a hálókat a tenger alatti áramlások összesodorják, így jönnek létre ezek a gigantikus szellemhálók. 

A vízi madarak, a teknősök vagy a delfinek és egyéb tengeri emlősök halálát okozzák a tengeren sodródó, néha több száz méter hosszú úgynevezett szellemhálók. A kutatók műholdról, illetve speciális felderítő Orion P3 repülőgépekről próbálják kiszúrni ezeket a veszélyes tengeri szemétdombokat. Céljuk felderíteni, hogy hol találkoznak ezek az áramlások és már ott begyűjteni azokat.

Mi, emberek, azzal tehetjük a legtöbbet, ha nem dobunk el semmilyen szemetet a minket tápláló élővizekbe, és akár önkéntesen részt  veszünk azok megtisztításában. 

Erről a rengeteg szellemhálóról jutott az eszembe, hogy mennyi negatív gondolat pörög sokszor a fejünkben, és hogy azok mennyire tudják lerombolni a  személyiségünket, a lelkületünket és egész életünket. Hiszen nem mindegy, hogy egész nap min gondolkodunk. Mindannyian felelősek vagyunk a saját életünkért, a gondolatainkért, a cselekedeteinkért. Törődnünk kell önmagunkkal és a környezetünkkel! 

Ha ápoljuk magunkat és harmóniában vagyunk, akkor lepattan rólunk más emberek kicsinyes, fölényes, ármánykodó, játszmázó "hálója" bárhonnan is érkezik az. Mert aki szereti önmagát és az életet, az erős és nem akar rosszat okozni senkinek.

Gondolj bele, mik azok a dolgok amik befolyásolnak, észrevétlenül behálóznak bennünket embereket, ha hagyjuk ? 

Éljünk szimbiózisban! Élvezzük a kölcsönösen előnyös együttélés változatait!

Tanuljunk a bennünket körülvevő élőlényektől! Nézd a sebészhalakat, akik megtisztítják a teknősöket, részt vesznek a  korallzátonyok ökoszisztémájának fenntartásában, és kutatók felfedezései alapján segítenek az emberek bélrendszeri betegségeinek megértésében.

A cápa, mint csúcsragadozó, védelmet nyújt a gályatartóhalnak, az pedig megvédi a cápát a parazitákkal szemben.

Ott vannak a rózsákban élő bohóchalak, akik etetik és gondozzák a tengeri rózsákat, mely szimbiózis rendkívül összetett és időigényes, idegrendszeri változások is kellenek hozzá. 

Egyes rákok rejtőzködés miatt viselnek szivacsruhát. A szivacstelepben a legkülönfélébb élőlények védelemben lakhatnak, mivel a szivacsokat általában nem kedvelik a ragadozók a váztűik miatt. 

Beszélhetünk a vizeket tisztító sok-sok élőlényről pl. kagylókról, szivacsokról...

A kiürült csigaházak tökéletes védelmet nyújtanak más tengeri élőlényeknek, pl. a remeterákoknak.

Számos gyönyörű példa azt mutatja, milyen csodásan együtt lehet élnünk mesterséges hálók nélkül. 

Szeretettel:

PamKrisz coach

Fotó: Pinterest

 

GYÁSZOLUNK

Adj szót a fájdalmadnak!

"Adj szót a fájdalmadnak; a bánat, amely nem beszél, 

addig szorítja a megterhelt szívet, amíg az megszakad."

Shakespeare

A gyász időszaka megértést és türelmet kíván. 

Mindannyian sok dolgot meggyászolnunk, ezek a következők:

számunkra fontos emberek halála, magzatunk elvesztése, állatunk elmúlása, válás, munkahely megszűnése, költözés, baleset, háborús helyzet, egyéb átélt trauma okozta veszteség.

Ebben a helyzetben minden más.

Másként tekintünk magunkra, és a környezetünkre.

Úgy érezzük fájdalmas, kaotikus és komplikált lett a létezés. 

Feltörhet belőlünk a harag, a düh, a bűntudat, a szégyen érzése. 

Időre van szükségünk a felépülésre.

Az érzéseinket meg kell élnünk, ez alól a gyász sem kivétel, ahogy Shakespeare megfogalmazta sok évvel ezelőtt. Fájdalmunk lelkünkbe zárása és magányra ítélése, a gyász folyamatát könnyen "állapottá" teheti. 

A veszteség utáni bénultság, üresség állapota tartóssá válhat, ha nem nézünk szembe vele. Ilyenkor az önfenntartó funkciók is súlyosan sérülhetnek, és az érintett külső segítségre, ellátásra szorulhat hétköznapi teendőiben.

Nem szégyen segítséget kérni.

Ha szüksége, kérj segítséget egy rokontól, baráttól, lelkésztől, gyászterapeutától, egyéb lelki segítőtől, coachtól!

Minden ember, és minden veszteség egyedi.

Mindenki másként gyászol. 

Előfordul, hogy a gyászoló úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna. Elfojtja érzéseit, amelyek akár évekkel később törnek a felszínre egy váratlan helyzetben.

Más esetben a gyászoló az elvesztett szerette helyébe lép, átveszi annak szokásait, tevékenységeit.

Segítségünkre vannak a családi, baráti közös együttlétek, támogató beszélgetések, szeretetkapcsolatok megléte, emlékek felidézése és megosztása, a tradícionális búcsúsztatási szertartások.

Egyénileg gondolataink lecsendesítése meditációval, ho'oponoponos mantrával, imával, könnyed sporttal, művészeti tevékenységekkel.

Ugyancsak értünk vannak az álmaink is, segítenek az érzéseink, konfliktusaink feldolgozásában. Másrészről én hiszek abban, hogy a lélek örökké él, és elhunyt szeretteink gondoskodásként üzeneteket hoznak számunkra éjszaka, amikor megjelennek álmunkban. Erre számos tapasztalat, bizonyíték van.

Építő az a módszer, amikor levelet írsz érzéseidről elvesztett "kedvesednek", majd azt hangosan felolvasod, akár egy másik személy jelenlétében. Ebben a levélben mindenről írhatsz, az érzéseidről, a ki nem mondott szavaidról, nem rendezett konfliktus megoldásának tervéről, céljaidról.

Gyógyulásra inspirál a természetben friss levegőn, napfény alatt eltöltött idő. 

Ha állatokkal vesszük körül magunkat vagy gyermekekkel.

A gyász nem betegség, hanem természetes emberi reakció, az életünk része. 

A gyászoló képes az örömre, ez különbözteti meg a depresszióstól.

Ugyanakkor, ha nem dolgozzuk fel a minket ért veszteséget, akkor megbetegedhetünk.

Spirituális mestereim szerint a halál ugyanolyan csodálatos dolog, mint a születés, hiszen a lélek örök.

Adj időt magadnak és másoknak a fájdalom és a hiányérzet megélésére, feldolgozására, utána meg fogod látni az élet további gazdag lehetőségeit!

Ne kérjük számon egymást! Mindenki a saját tempójában, a "saját batyujával" halad.

Inspirálók legyünk az öngyógyításra, saját rítusok megteremtésére! 

Hidd el, ebből az elmagányosodott passzív, izolált, "nem élek csak vagyok" állapotból, újra aktív, cselekvő, harmónikus szintre fogsz kerülni.

Erdősi Tibi bácsi emlékére, ezzel az írásommal búcsúzom most tőled, őrzöm kedves lelked mindig mosolygós arcát💗.

Szeretettel:

PamKrisz  coach

Oh, mennyi gyönyörű csillagunk van már nekünk...

IKIGAINK, boldog létezésünk értelme

 Kulcs a boldogsághoz 💗

Az ikigai (iki=élet, gai=érdemes) japán kifejezés a szenvedéllyel végzett elfoglaltság, amely értelmet ad a mindennapjainknak, az életünknek. 

Az okinavaiak a világ leghosszabb életű emberei egészségesen és boldogan élnek. Csodálom őket. A japán kultúrájukban nagyon fontos, hogy az embernek legyen célja, olyan munkája, melyet örömmel végez kilencvenedik születésnapja után is, addig, amíg egészsége engedi, és ezt javasolják a világ minden lakójának. Mert munka közben a flow állapotába kerülnek, csak a jelenre, a feladatukra figyelnek. Hosszú életük receptje: egészséges étkezés (kevés hús és kevés alkoholfogyasztás), egyszerű szabadban töltött élet, alacsony intenzitású rendszeres mozgás, szoros emberi kapcsolatok, mások segítése, nevetés, hála, adott pillanatok megélése a jelenben, életcél (örömmel végzett feladat).

Egy japán mondás szerint csak az aktív életet élők akarnak sokáig élni, mert a boldogság kulcsa az elfoglaltság.

Mi az önismeret? Vágyaink felismerése. Alapos önismeretre kell szert tennünk, hogy felismerjük melyek azok a tevékenységek, amelyeket örömmel, szenvedéllyel végzünk bármikor, és így a  legjobb képességeink szerint valósítjuk meg álmainkat, céljainkat. Ezáltal boldog életet élünk és a világot is boldogabbá tesszük. Úgy ébredni reggelente, hogy ma is csodás alkotó, tevékeny napunk lesz elgédettséget, örömöt okoz nekünk és környezetünknek. Ebben segítségünkre lehetnek példaképeink, szeretteink, coachunk.

Hol lapul az ikigaink? Általában kördiagrammal ábrázolják. A passzióm, a misszióm, a foglalkozásom és a hivatásom metszéspontjában van az ikigaink. Más szavakkal amit szeretek csinálni, amiben jó vagyok, amire a világnak szüksége van és amiért megfizetnek.

Kívánom mindenkinek találja meg az ő ikigaiját, életét mozgató értelmét!

Szeretettel: 

PamKrisz coach

Fotó: Pinterest

Halogatás

                                                                      Meddig halogatunk?

A főszereplő Mimi (álnéven), akivel pár héttel ezelőtt sétacoachingoltam Balatonon. Témánk a halogatás.

Miért elodázunk számunkra oly fontos dolgokat?

Erre a kérdésre nemzetközi kutatócsoportok szakosodtak, statisztikákat gyűjtve. Elkezdünk dolgokat, de nem fejezzük be azokat. Előfordul, hogy külső körülmények akadályoznak meg bennünket. Még nem tartunk ott, hogy "kényszerítve" legyünk a cselekvésre.        Információ hiányunk van. Valami kétértelmű? A maximumot akarjuk nyújtani, tökéletességre törekedve. Szorongunk, félünk az eredménytől, mások véleményétől, magától a sikertől. Van aki túlvállalja magát.                                                                                               

 Mi véd meg bennünket a halogatástól?

-Minél jobb önismeret, és a hit teremtő önmagunkban.

-A magabiztosság, az önbénítás ellenszere. Keretezzük át az élethelyzetet! Fordítsuk át a nekem úgy sem fog sikerülni gondolatot, érzelmet arra, hogy sikeres vagyok és boldog!    Ne akadályozzuk magunkat! Bontakozzunk ki! Vizualizáljunk! Hatékonyak vagyunk, képesek vagyunk a sikerre. Ne féljünk a kudarctól, sem a sikertől!

-Önkontrollal működni, azaz prioritásokat felállítani életünkbe mi mennyire fontos feladat számunkra. 

-Lelkiismeret és a belső önfegyelem fejlesztése.

Az impulzivitás nem teszi tervezetté az életünket, hallottam egy pszichológiai előadáson és elgondolkodtató. Többféle célt látunk, pörgünk, de elveszünk a sok cél között. 

Időgazdálkodás? Ennek nem az a nehézsége, hogy nem tudjuk mi a fontos, és mi a nem fontos az életünkben, hanem maga a halogatás. Csak akkor hatékony az időgazdálkodás, ha a halogatási magatartásformával felhagyunk és feladjuk a rövidtávú előnyt, a hosszútávú tervek megvalósításáért. 

Mi motivál?

Maga a halogatás is lehet motiváció egyes embereknél a probléma elkerülése miatt. Igy meg kell találni a valódi motivációt! Azt ami örömöt okoz nekünk. Ezért nagyon fontos az érzelmeink vizsgálata, amit leginkább a thetafloating során tanultam meg. Milyen érzés neked a halogatás? Kiderül, hogy biztonságos jó kapaszkodó, mert védelmez a benned felmerülő esetleges, még nem is létező kudarctól?

Szembenézni a halogatás következményeivel, melyek ezek: szorongás, céltalanság, késleltető hatás másokra...

Személyiségtípusok elemzése szükséges ahhoz, hogy megértsük magunkat és másokat: álmodozó, aggódó, kríziskeltő, dacos, kényelmes halogató, túlteljesítő.

Értelmezzük a kompetenciákat!

Ünnepeljük meg a felmerülő alcéljainkat!

Ha szükséges, változtassunk a külső környezetünkön!

Mimi egy csodálatos, sokoldalú, tanult, kedves, másokat támogató, vidám, humoros, szép, kétgyermekes fiatal nő, aki egy  ideje már halogatta az új vállalkozása ruhaüzlete megnyitását, holott már készült rá hónapok óta. Maga sem tudta mi lehetett az oka annak, hogy inkább házimunkát végzett, vagy vásárolni ment, vagy sportolt csak hogy elhalaszthassa az üzlete körüli teendőket. Sétánk és beszélgetésünk során felismerte újra az érzelmeit, félelmeit, őt akadályozó tényezőket. Átbeszéltük a tényeket, helyzeteket, lehetőségeket, és hogy mit tud vállalni, milyen lépést tud megtenni a következő hétre. Kik azok akik támogatják célja elérésében, mik az erősségei, mi motiválja, miért jó, ha az üzlete megnyílik. A mozgás, a friss levegő, a napsütés, egymás tisztelete, elfogadása, szeretete mind megerősítést adott nekünk, hogy az élet szép és érdemes cselekednünk.

Örömömre szolgál, hogy Mimi üzenetet küldött és még ebben a hónapban megkapja az engedélyt a hivataltól és kinyit. Egy ember, egy csodás nő, egy jó anya, egy sikeres vállalkozó, aki átugrotta a korlátait és felismerte, hogy szüksége van a világnak ő reá, ebben a formában is.

A covid19 vírus ellenére az élet élni akar.

Szeretettel:

PamKrisz coach

Hideg fejjel

 Meg tudod őrizni a 'hideg fejed' nyomás alatt?

Biztos te is voltál már úgy, hogy érzelmi nyomás alatt kirobbantál és azt mondták forrófejű vagy, nem tudod kontrollálni az érzéseidet?! Talán később megbántad, hogy hirtelen dühkitörésed volt, vagy elhamarkodottan hoztál meg egy döntést haragodban.

Nos, ne hagyd hogy bűntudat marcangoljon, ugyanis nincs olyan, hogy valaki tisztán racionális, vagy érzelem vezérelt személyiségtípus lenne!

Érdemes a ránk ragasztott címkéket kidobni a kukába.

Minden azon múlik foglalkozunk-e magunkkal, mennyire élünk tudatosan.

Agy kontra szív. Ki mi alapján dönt? Nem létezik agy és szív egymás nélkül, fontos a harmónia a kettő között. Úgy gondolom, az agyunk szükséges a 'túléléshez', szívünk pedig a boldogságunkhoz. A te döntésed hogy aggyal agyalsz, elmenekülsz, támadsz vagy szívvel higgadtan beleállsz a helyzetbe  és jó döntést fogsz hozni.

Könnyebbé tehető az életünk, ha befelé figyelünk és tréningezzük magunkat.

Már gyermekkorban fontos lenne a sok lexikális információ mellett tanítani az erőszakmentes kommunikációt, hatékony konfliktuskezelést, meditációt. 

Boldogulásunkhoz a tárgyi információk mellett önismeretre és érzelmeink kezelésének jártasságára is szükségünk van.

Tudósok szerint sikerességünk 80%-ban érzelmi intelligenciánktól függ.

Szemléletmódunk, hiedelmeink, neveltetésünk alapvetően meghatározzák érzelmi reakcióinkat és viselkedésünket.

Ezért érdemes magunkon dolgoznunk, hiszen más embereket nem tudunk megváltoztatni.

Többféle technika létezik fejlődésünk gyarapításához. Ha szükséged van támogatásra, keress fel!

Szeretettel:

Pami

💜

Napocska

Neked mi volt a jeled?

Mi volt a jeled az óvodában?

Nekem napocska, mert ahogy e világra jöttem, fényt, éltető melegséget hoztam magammal. Ma is ez a jelem. Meghatározó hogyan indulsz neki az életnek, gyermekkorodban milyen jellel azonosulsz, mit képviselsz a csoportban.

Miért vagy te a hajó, a labda, a fa, a felhő, a csillag, a Nap...?

Gondolkodtál már ezen felnőttként?

Most is hozod magaddal a jeledet, szimbólumodat?

Igen? Akkor a helyeden vagy, az biztos.

Hiszen gyermekként még tiszták tudjuk kik vagyunk.

Az ember elfordult, elszakadt a természettől , mesterséges környezetet teremtett magának, ezáltal az ellenálló erejét lecsökkentette és így testi-lelki betegségek gyötrik. Szükségszerű a természettel való kapcsolat helyreállítása.

Intenzív kapcsolatot kell teremtenünk az elemekkel a földdel, a vízzel, a tűzzel (napot is beleértve) és a levegővel. Hogyan?

Ehhez idézek Lawrence Nap című novellájából. Gyönyörűen írja le a Nappal, a tűzelemmel való kapcsolatot. Egy beteg amerikai asszony egy szigetre megy gyógyulni a kisfiával, és napozik. A nappal különös, misztikus kapcsolatot teremt. Szinte eggyé olvad a nappal, közben mintegy átlényegül városi, degenerált életmódja, és gondolkodásmódja teljesen átalakul. "Érezte, hogy a nap még csontjaiba is belehatol, nem, mélyebbre, még indulataiba és gondolataiba is. Indulatainak sötét feszültsége engedett, gondolatainak sötét szövetei áttetszőkké váltak, érezte, hogy egész átmelegszik. Megfordult, és engedte, hogy a nap elborítsa vállait, derekát, combjait, lábszárait, még a sarkait is. Ott feküdt elámulva a csodától, ami történt vele. Fáradt, fagyos asszonyszíve olvadt és olvadásában szinte gőzzé, párává vált. Amikor újra felöltözött, még egyszer lefeküdt és felnézett a ciprusra, melynek csúcsa ingadozva hajlott a könnyű szélben erre meg arra, tudatában volt a nagy napnak ahogy vándorolt az égen, így káprázva ment haza, csak félig látott naptól vakultan, káprázó szemmel. Vaksága olyan volt szívében, mint valami gazdagság. Nemcsak napfürdőzés volt ez, sokkal több volt annál. Szíve legbelsejében, lénye mélyén kinyílott és kisimult, odaadta magát. Lényében egy misztikus erő, öntudatánál mélyebb és akaratától független kapcsolatot tartott a nappal. Ez az áramlat saját női mélységeiből ömlött. Ő a tudatos Juliette csak másodlagos személy volt, szinte csak nézője. Az igazi Juliette az a tűzfolyam volt, az az áramlat, mely mély testéből a nap felé áramlott. Mindig ura volt önmagának, tudatában minden sejtjének. Feszesen tartotta erőit, és egészen másfajta erő áramát érezte. Valami önmagából erősebbet, és önmaga bizonytalanabbá vált, de volt benne egy önmagán túli erő."

Alázatot érzett a természettel szemben, feltöltődött, meditált, eggyé vált az Univerzummal s megérezte önmagában a világ erejét. Majd meggyógyulva tért haza.

Nekünk is erre van szükségünk. Felismerni kik vagyunk a nagy egészben, mi a mi szerepünk, erőnk.

Hozd a jeled!

Szeretettel:

Pami

Elengedés

Elengedés

A szó, amely lassan közhelynek számít, pedig nem az. 

Magában hordoz egy távolságot sejtető irányt, egy cselekvést és, hogy mit, az rajtad múlik. 

Ott van, a szó végén, egy aprócska "és":

El-Enged-És

Éssel nem kezdünk mondatot? Nem, hanem új életet építünk vele. 

Kavarodik múlt-jelen-jövő?

Elengedtem valamit, máskor valakit. 

Egy munkahelyet, vagy egy lakóhelyet, máskor egy szerelmet.

És akkor mi van? Mondhatnád flegmán. Ezen mindenki átesik.  Majd elmúlik. (És tényleg, neked igazad van.)

Majd jöttek egymás után az érzések, és a gondolatok.

Most is elengedésben vagyok.

Sötét van, fázom és minden nehéznek tűnik. 

És most, hogyan tovább? 

Némaság, magamra maradtam. Belül a lelkemet mardosó, kongó ürességgel, és fájdalommal.

És csak folyik a könnyem. 

És rövid időn belül jött, a felismerés. Hoppá! 

Hiszen nyomós oka van, hogy így történt, én döntöttem. Korábban volt amit az élet dobott rám, meggyászoltam.

És ezt követte, a megkönnyebbülés. Egy nagy kő esett le a mellkasomról. Miért kérdőjelezzük meg a döntéseinket?

És később bevillant, egy új irány. Elkapott a színes izgatottság.

És a kedvem hirtelen jó lett, határozottan napsütötte, illatos, könnyed állapotban találtam magamat.

És, igen felállok, és nem akarok sírni, mert már látom, hogy sokkal szebb és jobb dolognak kell teret adnom, amely a maga idejében megérkezik az életembe. 

Azt mondják, azaz első elengedés amikor megszületünk. Elengedjük az édesanyánk testét, majd elvágják az éltető köldökzsinórt. Mondd csak, és emlékszel rá, hogyan ment akkor ez az elengedés?  Nem. 

Nem is kell tudnunk ésszel. Mert minden lélek születésétől fogva tudja, hogyan kell ezt a természetes, ugyanakkor fájdalmas folyamatot végigvinni. 

A lelked érzi mi a teendő, csak csendesedj el, és ne hagyd az elmédnek, hogy uralkodjon feletted! 

Majd megérzed minden érted történt, és történik. 

Idővel ráismersz, egyek vagyunk, mint ahogy emlékszik a tested összes sejtje, a lelked és a szellemed egyaránt az ősi tanításokra. 

A szeretet köteléke örökké megmarad. 

És ebből az egységből nem lehet kiszakadni, csak arrébb parkolni. 

A szereteten alapuló kapcsolódási pontok, sohasem szűnnek meg, csak odébb állnak mást szolgálni, és ezzel neked új életet ajándékoz. Áldás.

Mi mindent engedünk még el? Tudod, hogy utána jobban érzed magadat. Az élet már csak ilyen. Vigyél bele egy kis humort :-)

Fogadd szeretettel!

Pami

Vedd elő a régi hangszered, és ne szűnj meg szeretni!

Vedd elő a régi hangszered, és ne szűnj meg szeretni!

Üdvözöllek, újra itt vagyok.
Szemlélem, és tapasztalom hogyan birkózik meg az emberiség a pár hónapja tomboló koronavírus okozta karanténnal.

Csodálom, hogy sokan online is képesek fejlődni, és egymást erősíteni.
Magam is részt veszek ebben.

Rengeteg hobby újra felértékelődik.
Egy ideje azon tűnődöm hegedülni szeretnék. Utoljára talán tizenhat éves koromban játszottam hegedűn. Ez a csodás érzés belülről jön, átjár és cselekvésre sarkall. Mit ad Isten, ma nagytakarítás alatt előkerült egy régi hangszer, ami ugyan, korábban nem az enyém volt, de nekem szánták, így rendbe teszem. Vettem a jelet, köszönöm.

Építő hogy, új ismeretségek köttetnek, szerelmek születnek.

Ugyanakkor a bezártság, főleg, ha valaki egyedül él, vagy a kialakult helyzet miatt országhatár választja el a szeretteitől, az nagy lelki válságot okoz. Felmerül a kérdés náluk, hogyan tovább?!
Néhol veszekedések, és erőszak születik. Mások újra egymásra találnak.

Sokan újabb szakmákkal, munkalehetőségekkel gazdagodnak, míg több millió ember elveszti a munkahelyét, vagy az otthonát.

Nem szégyen segítséget kérni, ha valami elakadásunk van, akár rokontól, baráttól, szakembertől.
Segíthet egy telefonhívás, a vonal végén néhány bátorító szó, ahhoz hogy erőre kapjunk és bátran lépjünk.
Bizonyos szakmák, munkaerők napról napra, egyre jobban felértékelődnek, míg több másfajta szakterületen sok tehetséges, szorgalmas szakemberre nincs szükség most, mert otthon kell maradni.
Sokan erőn felül, fizetési pótlékok nélkül túlóráznak az egészségügyben, szociális hálózatban, kereskedelemben, egyéb szolgáltatóiparban, ami szintén embert próbáló és megalázó érzéseket vált ki. Képzeld el a kialvatlan, éhes orvosokat, ápolókat, akik csak egy fürdésre, pár óra alvásra vágynak, és egy jó szóra, egy mosolyra a sok szenvedés láttán.
Arról nem is beszélve, hányan halnak meg a betegség miatt és őket hányan gyászolják mély fájdalommal.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzet átmeneti, vége lesz.
Mindenki aki "mellőzött" állapotba került, egy idő múlva visszakerül a szükséges pozícióba.
Vagy érdemes váltania, irányt változtatnia.
Itt az a lényeg, hogy ne keseredjen el senki! Mert minden ember értékes, egyedi és utánozhatatlan.
Szabad szomorúnak, csalódottnak, dühösnek lenni, ezek érzések, melyek életünk részei.

Amikor lehiggadunk, vagy felocsúdunk már látunk egy kis reményt.

Nekem sokat segít a ho'oponopono és a meditáció, táncmeditáció valamint játék a madarammal, az írás, az olvasás, a sportolás, egy kellemes beszélgetés.
Bármi ami neked jólesik pl. rajzolás, festés, főzés, varrás, barkácsolás, szerelés, kertészkedés, önkéntesség, ami jó érzést ad, azt csináld!

Végre van idő több személynek pihenni, még ha ez kényszerpihenő, akkor is.
Igaz a mondás, a betegség megállít bennünket.
Most van itt a pillanat magunkra figyelni, kicsit jobban, mint eddig. Akár kényszer szabadságon, akár túlórán vagy, ez a helyzet megtanít arra, hogy meglásd magadat.
Ki vagy te? Ki vagyok én?
Mit ad nekünk ez a válság? Milyen erősségeink vannak, amelyek segítenek túllendülni ezen? Mire vágyunk? Hol vagyunk most? Hol szeretnénk lenni? Mik a lehetőségeink? Kik azok az emberek, akik "támogatnak" bennünket?

Nem élvezetes, ha engeded az elmédet hosszasan zakatolni!

Ott a mellkasod mélyén van a te lényeged, a szíved, amelynek muzsikája elvezet az utadon.
Hallgass a belső hangra, arra a régi hangszerre, amely sokszor sérül, de mégis dobog, éltet, és ne szűnj meg szeretni! Szeresd magadat, ott kezdődik!

Ui: A jelenlegi koronavírus okozta válság ideje alatt most 2020-ban pár hónapra kivetítve, mindenkinek felajánlom egyszeri, ingyenes telefonos, vagy internetes coacholásomat 20 perc erejéig. Emailes bejelentkezés szükséges.

Erőt, egészséget, boldogságot kívánok mindenkinek!

Szeretettel:
Pami
forgattunk@gmail.com

Hitelesség

HITELESSÉG

Hiteles a coachod? Napi szinten ez a mondat hangzik el fórumokon, csoportokban, baráti beszélgetésekben. Úgy gondolom érdemes ezzel foglalkozni komolyabb szinten. Elsősorban visszakérdezek kedves coachot kereső. Ön mit ért azon hogy hiteles? Általában a válasz a következő:" Megfelelően képzett, gyakorlott és az életével bizonyítja hitelességét például nem elvált, nincsenek anyagi gondjai, mindig jókedvű stb..."

Nézzük meg mit jelent pontosan a hiteles szó, és mik a szinonimái.
A hiteles a valóságnak megfelelő, hitelt érdemlő, megbízható, szavahihető.
Szinonimái: valóságos, valósághű, valószerű, valós, élethű, életszerű, létező, hihető, igaz, valódi, reális, realisztikus, nemes, jóságos, jóindulatú, tisztességes, korrekt, erkölcsös, jellemes, lelkiismeretes, jóravaló, megbízható, szavahihető, kötelességtudó, egyenes ,rendes, becsületes, sportszerű, őszinte, mérvadó, biztos, felelősségteljes...
Az én válaszom az, hogy minden coachra jellemző a hitelesség, pontosan úgy, ahogy a szó szinonimái lefedik, valamint azzal egészíteném ki, ami a legfontosabb, a coach leginkább attól hiteles, hogy nem áll érdekében hazudni, őszintén fordul embertársai felé empátiával, szeretettel. 
A beszélgetőtárs szeret beszélgetni, hallgatva figyelni, olvasni, világot látni, türelmes, alázatos, kitartó, humoros, játékos. 
Természetesen ma csak az lehet coach, aki rendelkezik kellő intelligenciával és közép vagy felsőfokú /business coach alapfeltétele/ alapképzettséggel.
De fontos megemlítenem a coach is ember, neki is vannak megoldandó feladatai, az ő élete is változik, mint minden emberé és neki is meg kell küzdenie olykor elakadásokkal. Hús-vér emberek vagyunk érzelmekkel, nem pedig hibátlan robotok. A gyakorlat teszi a mester, mondja a mondás. Ezt kiegészíteném azzal, hogy sok ember már gyermekkorában és húszas évei során átmegy olyan tapasztalásokon, és bölcsebbé válik, míg más idősebbként sem.
Ma nagyon sokféle minőségben működünk mi coachok érdeklődési körök szerint, gondolok itt az alábbi életterületekre: sport, gasztronómia, utazás, intimitás, párkapcsolat, üzleti világ stb... Mindenki megtalálja a számára megfelelő helyet. Véleményem szerint Budapesten nagyon jó coach képzések vannak, nagyszerű tanítókkal. Ha pedig valaki nem végzi megfelelően a munkáját, előbb vagy utóbb megbukik, lemorzsolódik. Így nem kell félniük az embereknek, amikor "segítőt" keresnek. Azt javaslom kérdezzenek, járjanak utána és válasszanak olyan szakembert, aki számukra szimpatikus akivel nincs rossz megérzésük.  Érdemes megkérdezni milyen módszereket, irányzatokat használ a life coach. A lehetőségek határtalanok. 

Jó töltődést kívánok, bárkit is válassz!

A legjobb coach számodra, Te magad vagy!

A legjobb coach számodra te saját magad vagy. 

Igen kedves olvasó ezt a címet szántam a mai blogbejegyzésemnek.

Kérdezhetnéd akkor miért járjak coach-hoz? 

Azért, mert minden ember elakad olykor-olykor az életben, ki ritkán, ki gyakrabban. Ilyenkor egy helyben topogunk a fejünkben kavargó gondolatainkkal. Ezért jól jöhet egy beszélgetőtárs, aki kimozdít a tétlenség állapotából.

Állj meg! Szükséged van egyáltalán az elmozdulásra, vagy köszönöd szépen jól megvagy még egy ideig ebben az állóvízben? Azaz tényleg vágysz a változásra? Vagy csak a környezeted unszol?Bármi  a válaszod, ne ess kétségbe! Ott tartasz, ahol neked éppen megfelelő s ha már elfogott a vágy, hogy máshol legyél, ne habozz egyet előre lépni, felhívni egy számodra szimpatikus beszélgetőpartnert, coachot.

Úgy érzed zavarba jönnél ha megosztanád velem a témádat, érzéseidet?

Ez miatt ne aggódj, én is izgulok időnként dolgok miatt, ami természetes állapot, szükséges energia, hogy ne legyen unalmas a helyzet.

Tudod mivel indítunk? Megkérdezem mi a kedvenc helyed? Van? Szuper! Akkor kérlek mesélj róla, mit szeretsz benne? Hallgatlak, közben látlak, látom az oldódást és elindul a közös filmünk.

Mivel nekünk coachoknak nem szokásunk, nem szerepünk magunkról beszélni, mesélni az ülések során, ezért így blogon keresztül osztok meg érdekes, hasznos apróságokat.

Elutaztam pár hétre Ománba, számomra csodaszép "meseországba", idén decemberben baráti meghívásra. Köszönet érte nekik. Mi ebben a különös? Hogy most értem be erre az útra, ugyanis évek óta hívtak már minket. Szeretek utazni, de valamiért ez váratott magára. Csodás volt, egy teljesen más világ hazánktól, más kultúra, hagyományok, iszlám vallás Szultánnal az élen. Gyönyörű természeti adottságok. Rend, tisztaság, nyugalom ami szembeötlő. Mindenki tudja, hol a helye, mondhatjuk így is.  Az emberek kedvesek, mosolygósak, békések, ugyanakkor ott is ugyanolyan érzelmi nehézségeik, hasonló elakadásaik vannak, mint itt nekünk, vagy bárhol a nagy világban. Ezt honnan veszem? Onnan hogy találkoztam egyik kirándulásunk során helyi, éppen motorozó coachokkal., akik tanfolyamokat, képzéseket szerveznek, mert szükség van minél több munkatársra. Így kaptam meg a jelet, mint megerősítést, hogy jó úton járok tevékenységemet illetően számomra kellő időzítésben. Hálás vagyok érte. Szeretettel fordulok az emberek felé, nyitott vagyok a munkára, amit nem is munkaként élek meg, hanem egyfajta örömteli lehetőségként.

Bárhol járunk nincsenek véletlenek. Azokkal az emberekkel találkozunk, és ott, ahol nekünk építő.

Ezzel a gondolattal, és fotóval kívánok minden kedves olvasómnak nagyon boldog új évet 2020-ra!

(A fotómon egy kedves fiatal pár élvezi az esőt a tengerparton, ami ritkaság náluk. No és egymás társaságát. :-))

Paméla Krisztina

lifecoach